A csárdapusztai kápolna titokzatos története

Varázslatos kápolna rejtőzködik a Bakonyalján három apró falu között, ahol 250 éve miséznek. Csodaszép római bronzszobrok és babiloni eredetű érme került elő a közvetlen közelből. A história minden egyes fejezete csupa talány.

Csodálat nélkül nem lehet elmenni a kápolna mellett. Szerény, méltóságteljes, arányos építmény, tökéletesen illeszkedik a környezethez, egyszerűen szép a szemnek. Homlokzata a két magas pillérrel erőt és magabiztosságot sugároz. Lágyan megtört íves rész öleli közre a fenti zsalus ablakot. Az ajtót sejtelmes rács védi, ahogy a fölötte levő ívelt ablakot is. A harangtorony kecsesen karcsú, nem emelkedik túl magasra, sisakos bádogtető zárja, rajta a kereszt. A sarkokon a két réz díszítőelem mértéktartóan egészíti ki az összképet, ahogy a jó állapotban levő tető teszi teljessé a színek tökéletes összhangját.

A kápolnába belépve különleges harmónia tárul a látogató elé. A rokokó látvány egyszerűsége egy tiszta energiával párosul. Minden részlet egy kicsit szokatlan, de mégsem tolakodó. Egységes benyomást kelt a belső tér, a ’jó itt lenni’ érzéssel ajándékozza meg a vendéget. Egyszerre irányul a figyelem az oltár rendhagyó elemeire, miközben az először betérő késztetést érez, hogy kifürkészhesse az egyes részleteket. Az oltáron Szent Ágoston fából faragott alakját rejti a koporsó alakú üveg ereklyetartó. Merőben szokatlan a témaválasztás, egyediségével ragad magával.

Az Eszterházyak révén a XVIII. század közepén Altötting környékéről bajor telepesek érkeztek a szomszédba egy olyan Madonna szoborral, amely egyetlen pillantással rabul ejti a látogatót. Ami igazán megragadja a szemlélőt, az a két arc, Mária és a Kisded tekintete. Ez adja a szobor igazi varázsát. Mária arcáról nyugalom árad, vonásai határozottak, reményt tükröznek, határozottan derűt sugároznak. Büszkén és öntudatosan tartja gyermekét. Szinte magunk elé képzelhetjük törékeny alkatát, amiben megjelenik a magával ragadó szerénység és magabiztosság.

A csárdapusztai kápolna története elválaszthatatlan Kossuth Lajostól, a helybeliek néha még Kossuth kápolnának is nevezik. Vajon Markovics János pápateszéri plébános eleget tett a Meszlényiek felkérésének és megáldotta Kossuth házasságát? Azt a legtöbb krónikás figyelmen kívül hagyja, hogy még a pesti esküvő napján evangélikus oldalról megkapták az áldást. Oly közeli a bizonyosság, de mégsem érhető el. Kiderülhet-e egyszer, hogy mi történt Kossuthékkal a kápolnában, kaptak-e frigyükre áldást?