Boldog békeidők – vasi képeslapokon – 2025. 01. 03.

Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke írt beköszöntőt a Boldog békeidők kötethez, azzal a kormeghatározással, hogy a kiegyezéstől az első világháborúig tartó időszakot nevezték így. Abban az időben Vas vármegye területe több mint ötezer négyzetkilométer volt, tíz járásban közel négyszázezer lakos élt békében egymással: köztük a különböző nemzetiségek: németek, vendek, horvátok vagy a különböző vallásúak: katolikusok, izraeliták, evangélikusok, reformátusok. Amint rámutat: a gyarapodás évtizedei voltak ezek: utak, vasutak, állomások, templomok épültek, gyárak, üzemek, öntödék létesültek. Szombathelyen a közvilágítás megoldására légszeszgyárat hoztak létre, Ikerváron létrejött a vízierőmű.

Bevezetőjében dr. Melega Miklós, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei levéltára igazgatója úgy fogalmaz: egy romantikus utazásra invitál minket ez a könyv; az oldalakat lapozgatva bejárjuk és megismerjük a történeti Vas vármegye tájait. A napjainkban használatos településnevek mellett visszaköszönnek a trianoni diktátummal elszakított területek magyar falu- és városnevei is. A levéltárigazgató „Amiről nem mondunk le, az mindig a miénk marad” címmel írja le gondolatait arról, hogy ha hagynánk mindezt elfelejteni, szegényítenénk történelmünket és kultúránkat, és ezáltal megrövidítenénk a jelenünket, de az utókort is. Amint leszögezi: „Nekünk, napjaink magyarjainak, kötelességünk a múltra vonatkozó tudásunkat és értékeinket áthagyományozni.” Köszönetet mond a gyűjtőknek, hogy anyagaikat rendelkezésre bocsátották e könyv megvalósításához.

A Boldog békeidők című kötet egyszerre dokumentatív jellegű és élményszerű

– ugyanannyira szórakoztató, amennyire – szinte észrevétlenül – tanít.