Pintér György legújabb kötetében Csákánydoroszló kap nagyobb szerepet

Hegyháti krónikák 2. címmel jelent meg Pintér György legújabb kötete. A háromszáz oldalas könyvben érdekes történeteket lehet olvasni, például boszorkánylegendákat, elsüllyedt várak vagy elrejtett kincsek históriáját. Ahogy a cím is mutatja, ez már a második kötet a Hegyháti krónikák sorozatban. Az első rész 700 évet ölel fel a Hegyhát történetéből, ez a mostani pedig csaknem ezer év eseményeit tárja az olvasók elé, az 1051-es német-római támadástól egészen napjainkig. Korán, általában reggel 5 és 7 között szoktam dolgozni. Csend van és nyugalom, ez ideális ahhoz, hogy haladjak a könyveimmel. A Hegyháti krónikák első része négy és fél év alatt készült el, a második kötetnél már rutinosabb voltam, hiszen az előkészületi munkákkal együtt már csak két évre volt szükségem. Már majdnem végeztem a harmadik résszel is. És hogy mi van benne? Minden, ami az első két részből kimaradt. Pintér György megjegyzi, hogy minden történetnek van valós alapja. Az írást mindig gondos kutatómunka előzi meg, ezekre támaszkodik az egyes novellákban, ezt a műfajt alkalmazza ugyanis a legtöbbször. A most megjelent kötetben Csákánydoroszló kap nagyobb szerepet. Egy török időkből származó esküvő tragikus eseményeit ismerhetjük meg, amely végül is csákányi vérmennyegzőként vált ismertté. Mellette még huszonegy település izgalmas krónikája szerepel a kiadványban. Az olvasmányosság kedvéért a szerző pluszszereplőket is adott a történetekhez, és igyekszik használni a helyi tájszólásokat, ezzel is gazdagítva a könyv tartalmát. Pintér György végzettsége szerint magyar, orosz és történelem szakos tanár, jelenleg a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumban dolgozik tárlatvezetőként és múzeumpedagógusként. Többkötetes szerző, könyveinek alapja a térség gazdag történelme és néprajza.

TJ P