Szemző Magda

Szemző Magda Pável Ágoston tanítványaként szívta magába az irodalom iránti rajongását, a Pázmány Péter Tudományegyetemen a korszak legjobb tanárai tanították, két évig a párizsi Sorbonne hallgatója volt. Szombathelyen a Magyar Királyi Leánylíceumban  (a mai Kanizsai Dorottya Gimnázium), egykori diákjai – akik ma is köztünk élnek – a megbecsülés és a tisztelet hangján emlékeznek rá. Szerencsésebb történelmi körülmények között lehetne ez a könyv pusztán egy legendás pedagógus portréja, azonban ez a monográfia több ennél. Az életsors hátterében ugyanis egyre erőteljesebben jelenik meg a korszak vérrel átitatott, fájdalmakkal és szenvedéssel terhelt történelme. A keresztény neveltetés, a mély vallásosság, a lelkes hazafiság, a humanista műveltség a világháború borzalmával és a holocaust botrányával kerül szembe. A család tragédiája, a náci lágerekben végzett kényszermunka, a személyes megpróbáltatások és megaláztatások a testet megtörhették, de a szellemet nem. Az Auschwitzban is verset mondó és francia nyelvet tanító tanárnő alakja példát mutat számunkra, hogy a költészet, a humánum és a szolidaritás miként jelenthet támaszt és menedéket a legbarbárabb körülmények közt is.