Végtelen Vizek Vándora Dékány András élete és munkássága – könyvbemutató

Ha Agárd és Velencei-tó, akkor legtöbben Gárdonyi Gézát és Vörösmarty Mihályt említik, pedig az 1903-ban született Dékány András író, újságíró, színművek és zenés darabok szerzője is kiérdemli agárdi nyaralótulajdonosként a „helyi” jelzőt. Náderdőben vadmadár, Kétszáz négyszögöl és Afrikából jöttek című könyvei mind a Velencei-tóról, annak csodálatos nádasairól, madárvilágáról szólnak.

Dr.Csiák Gyula orvos, író, irodalomkutató és sportszervezővel a könyv bemutatója kapcsán beszélgettünk.

– Évtizedek óta Agárdon él, ez a nyolcadik megjelent könyve. Szokták mondani, nincsenek véletlenek…, Ön tulajdonképpen egy költözés kapcsán került szorosabb kapcsolatba Dékány Andrással.

– Ez így igaz. 1980-ban jártam itt először, akkor még nászúton. Annyira megragadott a Velencei-tó szépsége, hogy pár év múlva vásároltunk egy nyaralót. Aztán 1995-ben végleg ideköltöztünk, méghozzá a korábbi Dékány-nyaraló tőszomszédságába. Fejér megyében, Sárkeresztesen éltünk előtte, ott dolgoztam háziorvosként 30 évig. Érdekesség, hogy akkor, amikor Sárkeresztesre kerültünk, a kialakított rendelő és szolgálati lakás mellett volt közvetlenül Bársony István író, újságíró szülőháza. Érdekelt az élete, munkássága így hosszú kutatómunka után 2017-ben jelent meg Bársony István (1855-1928) A magyar természetpróza első mestere című könyvem.

– 2024-ben pedig az újabb híres szomszéd, Dékány András életműve készült el. Mikorra nyúlik vissza az első élménye az íróval kapcsolatban?

– Az első találkozásom Dékánnyal meglehetősen korai; 10 éves voltam és az iskolában jutalomkönyvként megkaptam a Gyöngyhalászok titka című regényt. Nagyon tetszett, sokszor elolvastam. Dékány András tengerésznek tanult fiatal korában, innen a vizek és a hajózás szeretete. Valószínűleg ez az oka annak, hogy annyira népszerű volt például a tengerészregény sorozata, hiszen amit írt, azt saját tapasztalatok alapján írta. Testvéremmel sok könyvét olvastuk és az ő hatására mindketten tengerészek szerettünk volna lenni.

– Nem csak a tengerek világa, hanem később a Velencei-tó is a szenvedélyévé vált. Hogyan és mikor került Agárdra?

– Az 1930-as évek elején Nádasdy család felparcelláztatta és üdülőtelkeket alakított ki a parthoz közel fekvő szántóföldeken. Népszerű volt ez a kezdeményezés, olcsón hozzá lehetett jutni egy-egy telekhez. Dékány bár a fővárosban élt, vágyott a vidéki életre. Jóbarátjával, Jávor Pállal kerestek és választották ki a hatodik utcában lévő területet, ahol később építkezett. Sokat jártak horgászni, csónakázni. Később áthozatta a Balatonról a vitorlását, Springer Ferenccel elindították a helyi vitorlás csapatot, amelynek vezetője is lett. De az, hogy a Madárvárta ott van, ahol most, az is hozzá kapcsolódik. Sok időt töltött csónakban, vitorlásban madarak megfigyelésével. A régi Madárvárta akkoriban nagyjából ott volt, ahol most a Sarvajc-kereszt kilátó. Dékány nehezményezte, hogy nagyon rossz állapotban van, felháborodott újságcikket is írt erről a méltatlan helyzetről. Erőfeszítései nem voltak hiábavalók, a hivatalos szervek felújított és új – jelenlegi helyén – Madárvártát és kutatóállomást adtak át.

– Nem túlzás azt állítani, hogy Dékány András írói hagyatékának és emlékének őrzésében Önnek kiemelkedő szerepe van. 2012-ben adták át a Dékány András sétányt a Szövetkezetek útjánál, idén május óta állandó kiállítás keretében tekinthetjük meg az agárdi Kaptár Szolgáltatóházban az életét, munkásságát bemutató fotókiállítást. Most pedig itt az első róla szóló könyv – milyen kutatómunka előzte meg a kiadást?

– Körülbelül két év munkája van ebben a könyvben, amely a szombathelyi Szülőföld Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Mondhatom, hogy családi vállalkozásban, hiszen a lányom, Csiák Katalin volt a nyelvi lektorom. Az életmű feltárásában legnagyobb segítségem az író lánya, Dékány Eszter volt, aki pozitívan fogadta megkeresésem a könyvvel kapcsolatban. Szerencsére gondosan őrzi édesapja hagyatékát; fényképek, írások, levelek, tárgyi emlékek sokaságát, melyeket rendelkezésemre bocsájtott és megosztotta velem emlékeit. Nélküle nem jöhetett volna létre ez a könyv. Számomra nagyon fontos volt nem csak a beltartalom, hanem a külső is, ezért a borítót is én terveztem, melyen Rónay Kázmér festőművész által festett freskó látható. Az eredeti freskó a Dékány-nyaraló előszobáját díszítette közel két méter szélességben és volt egy párja, kanalas gémekkel. A képen körbefutó latin szöveg magyarul így hangzik: Éljen a vízimadarak védelmező mestere: Dékány András és vesszen a zümmögő szúnyogok szörnyű, csúnya faja.

Szeretettel ajánljuk a könyvet mindenkinek, akit érdekel ennek a tehetséges, kalandos életutat bejárt írónak az élettörténete és művészete.