Vörös Ferenc

Az alapfokú (elemi, polgári) iskoláit 1946-ban fejezte be. Szombathelyen a Közgazdasági Szakközépiskolában érettségizett 1950-ben. Pécsett a Tanárképző Főiskolán 1954-ben rajz-történelem szakon szerzett tanári diplomát. Mesterei Budai Lajos György, Kokas Ignácné, Soltra Elemér, Kelle Sándor és Lantos Ferenc voltak.

Pályáját 1955-ben Sárváron kezdte, 1975-ben került Szombathelyre a Kanizsai Dorottya Gimnáziumba. Nyugdíjba vonulásáig (1995) itt dolgozott, de azt követően még húsz éven át, három középiskolában, óraadó tanárként dolgozott.

Félszáznál is több rajztanár, képzőművész, építészmérnök, dekoratőr tartja Őt elindító mesterének. Van azonban tanítványai sorában kiváló festőművész, fotóművész, művészettörténész, restaurátor is, mint Büki Barbara, Czebula Anna, Ferencz Eszter, Kondor János, Mészáros László, Simon János, Stekovics Gáspár, Stekovics János, Torjai Valter és még sokan mások.

Fő erőssége volt az akvarell. Képein figurális kompozíciók, karakteres portrék, hangulatos tájképek és úti élmények jelennek meg. Koloritja a posztimpresszionistákéra emlékeztet. Anyagszerűen megjelenített csendéletei, anatómiai hűséggel ábrázolt aktjai szerves részét képezik életművének. Az elmúlt évtizedben mindinkább a grafikai alkotásai foglalták le napjait.

A következő művésztelepeken vett részt: Keszthely, Tokaj, Balatonkenese, Budapest, Központi Pedagógus Továbbképző Intézet.

Mint grafikus közel 100 könyvet – tankönyvet, verseskötetet és novelláskötetet – illusztrált. Országos és megyei lapokban, szaklapokban megjelent munkái meghaladják a 4000-et.

Alkotásai eljutottak az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztriába, Ausztráliába, Hollandiába, Németországba.

1991-től öt grafikája a Thyssen–Bornemisza-gyűjtemény tulajdonát képezi.

Közintézményekben található alkotásai: Országos Pedagógiai Intézet; Önkormányzat Sárvár. A következő szombathelyi iskolák névadóinak portréi: Bercsényi Miklós, Eötvös József, Herman Ottó, Kanizsai Dorottya, Puskás Tivadar, Reguly Antal, Zrínyi Ilon